CIKKEK-SZIGETKÖZ /
<<--FŐOLDAL-SZIGETKÖZ
Városfejlesztés a Duna mentén
L. D.
2010.05.14.
Felosztják az Európai Uniót - a vízbázisok alapján. A Duna mentén fekvő magyar települések is új fejezetet nyithatnak a 2014-2020-as uniós költségvetésbe tervezett Duna-régió stratégia révén - ez volt a Heti Válasz múlt csütörtöki konferenciájának egyik fő tanulsága a Művészetek Palotájában.
Az unió Duna-régió stratégiája csak ürügy arra, hogy a folyó vonzáskörzetében új struktúrák jöhessenek létre - mondta a Heti Válasz második alkalommal megrendezett urbanisztikai konferenciájának nyitó előadásában Z. Halmágyi Judit, a Duna nemzetközi építészeti tervpályázat fővárosi megbízottja múlt csütörtökön a Művészetek Palotájában. A Duna menti települések kapcsolatának újra fogalmazása egész Európa képét átformálhatja. Európa területi újrafelosztása ugyanis jelenleg vízbázisalapon zajlik: a Baltikumot követi, a Mediterrán régiót megelőzi a Duna-régió létrehozása.
A stratégia országhatárokon átívelő együttműködést tesz lehetővé, melyben nem magányos települések, hanem összekapaszkodó identitáskörzetek jutnak labdához. Annak a ténynek, hogy Magyarország a teljes folyószakasznak szinte pontosan a közepén fekszik, különös jelentőséget ad, hogy a stratégia elfogadására várhatóan 2011 tavaszán, a magyar uniós elnökség idején kerül sor. Z. Halmágyi Judit szerint a stratégiától azt is várjuk, hogy lelkileg is felhozza a térséget, megerősítse önbecsülésünket és kötődésünket a Dunához.
Gázlós területek
Az unió a fenntartható fejlődés jegyében egyre inkább előnyben részesíti a vízi közlekedést, a folyó átjárhatósága nemzetközi szerződésekben megfogalmazott elvárás. A magyarországi szakaszon ugyanakkor vagy ötven hajóútszűkület, gázlós terület nehezíti az áthaladást- mondta Szabó Gábor tájépítész mérnök, a Tér-Team Kft. vezető tervezője, akinek nevéhez fűződik többek között a vízlépcső nyomait eltüntető nagymarosi tájrehabilitáció. Meg kell keresni azokat a területeket, ahol az elengedhetetlenül szükséges medermunkák a legkevesebb beavatkozással végezhetők el.
Török Lívia szociálpolitikus-közgazdász, a Studio Metropolitana szenior projektmenedzsere rávilágított: a közös problémák megoldására már számos nemzetközi és hazai együttműködés jött létre, melyek közül kiemelkedik a Budapest-Bécs-Ulm-Pozsony-tengely. A Duna-régió megteremti a decentralizált, területi szemléletű, kooperatív kormányzati stratégia lehetőségét is.
A Duna menti magyar városok - Győr, Szentendre, Baja, Esztergom - képviselőinek kerekasztal-beszélgetésén kiderült: a települések nem versengenek a turizmus terén, hiszen a bajai halászléfőző fesztivál iránti érdeklődést nem oltja ki a mohácsi busójárás, viszont érdekellentétbe kerülhetnek a kikötőfejlesztések kapcsán. Csak élő együttműködés kialakításával érhető el, hogy ne váljanak vetélytárssá, hogy aztán a lehetőségeket egy nevető harmadik, például egy szlovák település fölözze le. A regionális tervekből rendre kimarad a Duna, mert a régiók perifériáján található. Ezért az összes Duna menti települést érintő kérdésben egységes nemzeti fejlesztési akarat megszületését sürgetik.
A piaci szereplők közül elsőként Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. vezérigazgatója kapott szót, aki nehezményezte, hogy magánfejlesztők nem juthatnak hozzá az európai uniós pályázatokhoz. Zoboki Gábor építész szerint nem lehet Budapestet "megcsinálni", amíg a döntéshozók és a fejlesztők között szakadék tátong.
Stefan Polonyi építőmérnök, a kölni egyetem tanára arról beszélt, hogy Amerikától Európáig egyre több helyen létesülnek lakóhidak, különösen azokban a városokban, ahol a vízparti telkek gyakorlatilag már elfogytak. A hídépítés drága mulatság, ám ha épületeket emelnek rá, a közösségi és fejlesztői érdek összekapcsolásával a beruházás nyereségessé tehető. Ez a trend azonban még nem érkezett meg Magyarországra.
Remetelét a nagytemplomban
Dick Sikkes holland építész Amszterdam mellett többek között Bilbao és Temesvár újrafogalmazásában is részt vett. Kiemelte: egy város jövendő identitásáról és arról, hogy kitágítják vagy sűrítik a várost, csak azután lehet dönteni, hogy föltárták erősségeit és gyengeségeit. A városfejlesztést kommunikációs rendszerként kell felfogni: meg kell vizsgálni a település tágabb környezetben betöltött szerepét. A befektetési stratégiák - azaz annak kérdése, honnan lesz pénz a fejlesztésre - csak ezután jelenhetnek meg. "Tipikus holland módszer, hogy addig beszélünk valamiről, míg ki nem kristályosodik a megoldás" - mondta Dick Sikkes.
Georg Steiner, Linz turisztikai hivatalának igazgatója arról beszélt, hogy városa az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével lehetőséget kapott, hogy iparvárosból a kultúra városává is váljék. A fejlesztések célja a jobb életminőség megteremtése volt. Nyugodt pontokat létesítettek a nagyvárosban, ami az operaház és kulturális központ építésén túl azt is jelentette, hogy a nagytemplom egyik tornyában lehetőséget adtak a városlakóknak, hogy egy-egy hétre kipróbálhassák a városi remeteéletet. Linz egyik nagy kihívása, hogy az átutazókat meg tudja-e állítani. Erre az egyik esélyt a Duna újraértelmezésében látják: ennek jegyében kulturális fürdőzésre kell meghívni az átutazókat: a koncerteket és színielőadásokat kell kivinni a folyópartra - vagy éppen a folyóra, mozgó színpadra.
Marek Dinka, a pozsonyi polgármesteri hivatal városfejlesztési főosztályának munkatársa elmondta: a Duna-régió stratégia kapcsán tekintettel vannak a Szigetköz vízszintingadozásának megoldására is. Meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy a Mosoni-Duna víztöbbletét a Fertő tóba táplálják vissza. Ez azonban három állam együttműködését feltételezi.
Másfél millió négyzetméter
Másfél millió négyzetméternyi fejlesztési területre születtek megvalósításra váró tervek a Duna fővárosi partján úgy, hogy még nincs átfogó koncepció a folyóról - végzett gyors fejszámolást Demeter Nóra, a Zoboki és Demeter építésziroda egyik igazgatója, aki összefogta a budapesti Duna-parti ingatlanfejlesztésekről szóló beszélgetést. A résztvevők megállapították: a város nem bírná el, hogy a fejlesztések egyik napról a másikra megvalósuljanak, de ez a veszély szerencsére nem fenyeget. Könnyebb lenne viszont egy jobban kommunikált városfejlesztési koncepció alapján dolgozni, melyben világosabbak a fő hangsúlyok.
"Túl sok idő elment anélkül, hogy Budapestnek városfejlesztési stratégiája született volna" - gyakorolt önkritikát a főváros nevében Z. Halmágyi, aki szerint a város kitalálása, programozása hiányzik a hazai gyakorlatból. Úgy látja, Beleznay Éva, a város közelmúltban lemondott főépítésze csak másfél éve tudott érdemben hozzáfogni a stratégia fölvázolásához, mert hivatali idejéből két évig a szekrényből kidőlő csontvázak között rakta a rendet. Beleznay Éva veszte szerinte az lett, hogy a fejlesztők rányitották a szemét, hogy szükség van a déli irányú infrastrukturális fejlesztésre. Szokatlan módon üzleti fejlesztési modellt akart összerakni, amit a főváros megvétózott.