CIKKEK-SZIGETKÖZ /
<<--FŐOLDAL-SZIGETKÖZ
˝Visszatért az élet a Szigetközbe˝
Cséfalvay Attila
2010.07.01.
A ˝tizenöt éves˝ dunakiliti fenékküszöb megépítése nélkül ˝jóval nagyobb károk
lettek volna a Szigetközben˝.
˝Értéket ment, őriz, sőt, teremt: ismételten megjelentek elterelés előtti
élőhelyek, állatfajok, s visszatért az élet a térségbe" – állítja Janák Emil
vízügyi igazgató.
Két és fél szűk esztendő: ennyi telt el a Duna 1992. októberi elterelése és a
dunakiliti fenékküszöb 1995 nyarán történt üzembe helyezése között. Ez idő alatt
a főmederben lévő alacsony vízszintek az addig ˝paradicsomi˝ hullámtéri
mellékágrendszerben szélsőségesen alacsony vízjárásokkal jártak, a meder nagy
része kiszáradt. A víz egészen egyszerűen kifolyt innen a főmederbe. A helyzet
annyira katasztrofálissá vált – kiszáradt még a Zátonyi-Duna is –, hogy a magyar
és szlovák kormány megállapodott (az átadott vízhozamok nagysága mellett) egy
dunakiliti fenékküszöb építésében. Ezzel, valamint az ágvéglezárásokkal
tulajdonképpen beáldozták az Öreg-Duna szigetközi szakaszát – ahol az elterelés
miatt a hajóforgalom megszűnt – a mellékágrendszer érdekében. A fenékküszöböt
éppen 15 éve, 1995 júniusának végén helyezték üzembe.
K.: Fenékgát: A szigetközi
hullámtéri mellékágrendszer felé irányítja a vizet, megmentve ezáltal a
kiszáradástól, s az ezzel járó károktól.
˝Mindenki számára egyértelmű, hogy a fenékküszöb nélkül jelentős károk
keletkeztek volna a Szigetközben – kezdte Janák Emil vízügyi igazgató. –
Különböző hazai szakmai képviseletek most azon vitatkoznak, milyen mértékű az
elszenvedett kár. Azt gondolom, hogy enélkül jóval nagyobb lett volna: a
fenékküszöb a Szigetköz kulcsműtárgya. Ha a helyi természetvédőkkel, az igazi,
térséget ismerő szakértőkkel beszélünk – s itt Kárpáti László, a Fertő–Hanság
Nemzeti Park Igazgatóságának vezetőjét idézem –, azt mondják: a legnagyobb vizes
élőhely-rehabilitáció folyik a Szigetközben a fenékküszöb segítségével. Látják,
hogy azokkal a vízkormányzásokkal, melyeket velük, s az itt élőkkel
egyeztetetten végzünk, értéket tudunk menteni, megőrizni. Sőt: értékeket is
teremtünk, hiszen ismételten megjelentek olyan állatfajok, élőhelyek, amelyek
egyértelműen mutatják, hogy az elterelés után mára visszatért az élet a
Szigetközbe˝ – mondta.
A hullámtéri vízpótló rendszer azonban máig is csak Ásványráróig érezteti
hatását. Alsó-Szigetköz vízhiányát most az a 6,2 milliárdos beruházás
enyhítheti, melynek kivitelezése várhatóan az őszi kormánydöntés után, jövőre
kezdődhet. Ennek során több mint száz kilométernyi csatornát újítanak fel vagy
építenek ki: többek közt öt hallépcső épül, s hét híd újul meg.
Forrás: kisalfold.hu