Vissza Tájértékek  / Szigetköz  

             

HÉDERVÁR EGYEDI TÁJÉRTÉKEI

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

FOTÓGALÉRIA

TÉRKÉP

 

 

(A fotógalériában több fotó is található a tájértékekről)

 

 

 

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

 

Ez a település volt a középkori Szigetköz egykori központja, a település története összefonódott a Héderváry család múltjával és a Szigetközt sújtó gyakori árvizekkel.

1145-ben alapították[forrása?], de a környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Dunaszigetét (Szigetközt) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.

Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.

A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért kétszáz társával együtt kivégezték 1393-ban. Emlékét őrzi a Kont fa. A család másik tagja, Héderváry János, győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry kápolnát.
1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét.

A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, de Moson vármegye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak.

Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a 17. századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben.

Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család.

Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is.

1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, és gyűjteményét elárverezték.

Örököse, gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A hagyomány szerint itt találtak először az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi.

1891-ben Hédervár „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.

A II. világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma szálloda.
1960-ban elhunyt a Hédervári gróf Khuen-Héderváry család utolsó tagja.

 

Forrás: wikipedia.org

 

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Szent Mihály Templom
Szinonima:

Jelzet: 1

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): templom
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A gondozott park közepén álló egykori plébániatemplom forrásainkból először 1643-ban kerül elénk. A láthatóan XVII. századinál korábbi épület műemlékei kutatását 1989-ben végezték el ennek alapján állítható, hogy az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, karcsú toronnyal ékes templomot a XV: század első felében építették, de egyes állítások a XIII. század második felét jelölik meg, mint építési időt. A csúcsíves, díszes faragott, festett kapuzata egykor déli oldalon volt, felette 3, enyhén csúcsíves ablak ült a hajófalban. Hasonló méretű, rézsűs ablakok vágták át a szentély keleti és déli falát. A szentélyhez kápolna, sekrestye csatlakozott. A boltozott szentélyhez síkfödémes hajó tartozott, nyugati felében karzattal: a tornyot, csupán belülről lehetett megközelíteni.
Kor/Keletkezés időpontja: XIII. század második fele
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Temető
Szinonima:

Jelzet: 2

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Temető
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Dózsa utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A sírkert jellegzetességei, a nagyon idős és rendkívül nagytermetű feketefenyőfák.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Temetői kereszt
Szinonima:

Jelzet: 3

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Feszület
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Dózsa utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Kőkereszt korpusszal és Máriával. Felirata: BOLDOGOK KIK ITT NYUGSZANAK / DÍCSÉRJÜK A JÉZUST A talapzaton: EMELTETT ÖZV. HORVÁTH ZIPPRIÁNNÉ SZÜL. KASZÁS MARGIT 1910
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot:
Veszélyeztetettség:
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei:
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Ady utcai kereszt
Szinonima:

Jelzet: 4

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok): Feszület
Fajta (fajták):
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Vaskerítéssel körülvett kőkereszt korpusszal és Máriával. Felirata: IMÁDUNK TÉDED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED / 1901 JÚLIUS 16 A hátulján egy kőlapon: HELYREÁLLÍTTATTA EMMERICH HORVÁTH ÉS FELESÉGE 2001-BEN
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Piétás kereszt
Szinonima: Piéta

Jelzet: 5

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Szentek szobra
Pontos helyszín: Parázsszeg tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Kimle felé vezető utat őrzi a Pieta, a Fájdalmas Szűz szobra, amely a sasvári pieta mintájára a XVII. század közepén készült, és a Parázsszeg téren áll.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Millenniumi kereszt
Szinonima:

Jelzet: 6

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az ezredéves államiságot jelképező kettőskereszt a Boldogasszony kápolna előtti öreg kocsányos tölgyfa ligetben áll.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Millenniumi emlékmű
Szinonima: 7

Jelzet:

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Fő u. Rózsa F. u. találkozása
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Borbély Károly hédervári születésű művész alkotása. Az emlékmű krómacélból és kőből készült, 4.7 m magas.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.fesztivalirodagyor.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Burgonyabogár emlékmű
Szinonima:

Jelzet: 8

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékmű
Pontos helyszín: Fő u. Rózsa F. u. találkozása
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az 1997-ben felállított szobor annak emlékét őrzi, hogy 1947-ben Héderváron látták meg először a származási helyéről kolorádó-bogárnak is nevezett kártevőt. A bronzbogár nem a kártevő iránti tiszteletre, sokkal inkább az ellene hihetetlenül gyorsan kibontakozó országos méretű, szervezett növényvédelemre utal. A szobor Marászi Manuella, Zsédely Tibor és Csáki László alkotása.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.vendegvaro.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kossuth Lajos emléktábla
Szinonima:

Jelzet: 9

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emléktábla
Pontos helyszín: Deák Ferenc tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Deák Ferenc téri ligetben áll egy kőoszlop és arra erősítve a márványtábla, melynek felirata: EZEN EMLÉKTÁBLÁT KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA HÉDERVÁR ÖNKORMÁNYZATA A KOSSUTH EMLÉK ÉV ALKALMÁBÓL 2002-BEN
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Pestis-oszlop
Szinonima:

Jelzet: 10

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Pestis-oszlop
Pontos helyszín: Deák Ferenc tér
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az un. Pestis szentekkel díszített oszlopot az Istenbe vetett hit és a népi hiedelemvilág emeltette. A Pestisjárványtól való félelem, vagy az attól való megmenekülés késztette a közösségeket, hogy fogadalmat tegyenek és oltalmat remélve maradandót alkossanak. Héderváron 1863-ban volt nagy pestis járvány. Valószínű ekkor emelték az oszlopot. Erre utal a címer is, az Esterházy és az egyesített Viczay-Héderváry címer is.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Pro patria kopjafa
Szinonima: Oross-féle kopjafa

Jelzet: 11

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kopjafa
Pontos helyszín: Ady Endre utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Hédervári Baráti Kör és a Hédervár Templomaiért Alapítvány segítségével az egyházközség az 1990-es években elvégeztette a templom külső-belső restaurálását. A falu lakói és az elszármazottak adományokkal, jelentős társadalmi munkával, ingyenes szakmunkával támogatták a felújítást. A templom előtti parkban az első falunap keretében 1990-ben kopjafát, emlékoszlopot avattak, amelyet Orosz János és Orosz Gergely faragott. A több mint ötméteres emlékoszlop három oldalára a falu történetének hagyományok szerinti nevezetes dátumait és korhű címereit, a negyedikre a Pro patria feliratot faragták. Az oszlop fias tulipán formában végződik, amit a népi fafaragók az anyaság és a szülőföld szimbólumának tartanak.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Cserkész kopjafa
Szinonima:

Jelzet: 12

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kopjafa
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Gróf Khuen-Héderváry Károly – aki 1923-tól 1942-ig volt hazánk főcserkésze – tiszteletére 2003 szeptemberében cserkészek találkoztak Héderváron. Az ünnep kezdetét kürtszó jelezte, majd Juhász József polgármester köszöntője után a Magyar Cserkészszövetség főtitkára, Ormay József méltatta a főcserkész életútját. A Boldogasszony-kápolna kertjében felállított kopjafát dr. Galla Gábor esperes szentelte meg.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kont-emlékhely
Szinonima: Kont-fa, Kont fája

Jelzet: 13

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emlékfa
Pontos helyszín: Fő utcáról közelíthető meg, a Hédervár-Darnózseli-csatorna mentén
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Héderváry Kont István az egykor itt állt szürke nyárfa alatt szőtte összeesküvését az idegen uralkodó ellen. A famatuzsálem elpusztult, de újat ültettek helyette. Az Anjou-házból származó, fiú utód nélkül hunyt el. Nagy Lajos trónját 1387-ben Luxemburgi Zsigmond foglalta el. A középkori véres királydrámák és hatalmi harcok, összeesküvések és kegyetlen megtorlások kísérték uralkodását. E harcok egyik epizódja a faluhoz kötődik. Héderváry Kont István itt szőtte összeesküvését és innen indult társaival Budára a király ellen. Szörnyű sors várt rájuk. A király 32 nemest kivégeztetett. A véres megtorlás és a XIX. század romantikával átszőtt nemzeti érzése a nem túl jelentős összeesküvést a nép szemében az idegen származású zsarnok elleni nemzeti szabadságharccá emelte, és a résztvevőket hőssé magasztosította. A nép az eseményt látható helyhez - az egykor itt álló hatalmas szürke nyárfához - kapcsolta, a hagyományt megtartotta, a fát ápolta. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett és rá emléktáblát helyezett. A famatuzsálem elpusztult, de a hagyomány tovább él: a falu lakói új fát ültettek. A fához és a kemenceszerű építményhez további legendák fűződnek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.vendegvaro.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Peregrinus-kápolna
Szinonima:

Jelzet: 14

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kápolna
Pontos helyszín: Fő utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Darnózselire vezető út mentén, a kastélyhoz közel nyolcszögű kápolna áll. 1709-ben építtette Héderváry-Viczay Jób felesége, Ebergényi Eszter a vándorok védőszentjének, Peregrinusnak a tiszteletére. Az épület nyolcszögletes alaprajzú finoman stilizált kőkeretes kapuval. A nyolcszög csúcsain emelkedő háromélű oszlopok fogják keretbe a sima falsíkokat. A szájhagyomány szerint egy főrangú hölgy Franciaországból gyalog jött Hédervárra. Már elérte a mezővárost, de jártányi ereje is elfogyott. Lába a hosszú vándorlás alatt feltörött és elnyomorodott. Ideérve lelki ereje is elhagyta, s a kápolna helyén összeesett. Midőn megtalálták, a kastélyba vitték és ápolni kezdték. Mivel lázálmában megjelent neki Peregrinus, a vándorok védőszentje, mihelyt felgyógyult, megfestette a szentet úgy, ahogy álmában látta, s egyúttal tiszteletére megépítette ezt a kápolnát.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Boldogasszony-kápolna
Szinonima:

Jelzet: 15

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kápolna
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A templom a Héderváry család temetkezési helye is volt, és a XVII. századra megtelt. Viczay Jánosné Héderváry Kata a század második felében a templom északi oldalához új kriptát és lorettói kápolnát építtetett. Magyarországon ez a legkorábbi ilyen építmény. Átalakították a templomot is, lebontották a sekrestyét, magasították a falakat. A hajó eredetileg sík födémes lehetett, a nyugati oldalán állt a karzat. A kápolna kövezetét 1692-ben készítették. 1753-ban még három felszentelt oltára volt a templomnak, a negyedik a lorettói kápolnában. A plébános a hívek jámborságának fokozására és teljes búcsú elnyeréséért itt misézett, és nemcsak a jeles Mária-ünnepeken. A Boldogasszony-templom tehát plébániatemplom, Mária-kegyhely, s egyúttal az uraság temetkezőkápolnája is volt ebben az időben. A lorettói kápolnát és a templomot 1808-ban renoválták, s mivel ismét elfogyott a hely, új családi kriptát is építettek. Ezt a harmadik sírboltot Grassalkovich Anna készíttette, és ő volt az első is, akit ide temettek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.hedervar.hu, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kastély
Szinonima:

Jelzet: 16

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kastély
Pontos helyszín: Fő utca kanyarulatában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Darnózselire vezető út mentén, évszázados fák alkotta parkban áll a falu legismertebb épülete, a háromszintes, három saroktoronnyal ékes kastély. A kastély napjainkra maradt tömege, barokk összképe a XVII. század derekán induló, több évtizedig tartó építkezés eredménye. Viczay Mihály és fia gyökeresen átalakították a várkastélyt, a többszáz-éves várkastély már nem felelt meg a kor reprezentációs és társadalmi igényeinek, átépítése szükségszerű volt. Az 1755-ben meginduló átépítés során először feltöltötték a várárkot, nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját ide került a barokk díszlépcső, előterébe és a mellette lévő földszinti szobába – sala terrana – lugasos, indás kifestés készült. A sávos, lizénás homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták, egységes barokk képet alakítottak ki. Ugyanekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Várdomb
Szinonima: Zsidó-domb

Jelzet: 17

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Történelmi emlékhely
Pontos helyszín: Fő utcában, a kastélyparkban
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Géza fejedelem idején történt a német származású Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) testvéreknek Magyarországra történő bejövetele. Héder comes - A Héderváry család őse - 1146.-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ez alatt az idő alatt építhette fel a Héder várát, amely a mai kastélytól kissé északkeletre levő halmon volt és évszázadokon át volt e család birtokában. Ezt a helyet ma Zsidó-dombnak is mondják a helyiek
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: www.jupiter.elte.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Kastélypark
Szinonima:

Jelzet: 18

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Kastélypark
Pontos helyszín: Fő utca kanyarulatában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A kastély előtt először franciakert létesült, majd fokozatosan átadta helyét annak a tájképi kertnek, melyet ma élvezhetünk. A XIX. század elején készültek a parkban látható kővázák és a kis szigeten lévő Kentaur-szobor.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Árpád-fa
Szinonima:

Jelzet: 19

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Jelesfa
Pontos helyszín: Boldogasszony sor
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Boldogasszony templom előtt álló kocsányos tölgyről a héderváriak azt tartották és tartják, hogy Árpád vezér ehhez a fához kötötte a lovát egykor, sokan még a kötőfék nyomait is felfedezni vélték. A hagyomány szerint így több mint ezeresztendős, valójában hétszázötven év körülinek becsülik a korát. A tölgy kerülete 710, átmérője mintegy 230 centiméter, magassága tizennégy méter. Az ország legöregebb élő fái közé tartozó matuzsálemet 1963-ban felállványozták, gyógykezelték, restaurálták. A kezelés abból állt, hogy eltávolították a fa elszáradt részeit, betonnal betömték üregeit, s megtisztították a fagyöngyöktől. A község vezetése és lakói is mindent megtesznek a műemlékfa életben tartására, féltőn óvják és gondozzák. 2007-ben a betegeskedő hédervári Árpád-fa két ága is letörött, s mentőakció indult az egyetlen ép rész megmentéséért. Az összefogás eredményeképp egy fővárosi szakcég néhány héttel később kezdte a munkálatokat. A törzsápolás során az odvas, korhadt részek után levették a facementet, kitisztították a fát az ép részekig: szinte teljesen kibelezték a tölgyet, többmázsányi korhadékot szedtek ki. Ezt követően az üreget szellőzni nyitva hagyták.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás: Rügyezik a megmentett Árpád-fa Kisalföld 2008.04.01, www.sulinet.hu
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Fekete fenyő
Szinonima:

Jelzet: 20

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Jelesfa
Pontos helyszín: Vámkerék utca
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A védett érték egy feketefenyő (Pinus nigra), illetve a koronavetülete alá tartozó terület a Hédervárról Novákpusztára vezető út mentén. A fa nem túlságosan idős, körmérete mellmagasságban 205 cm. Botanikai értéke -már csak a faj tájidegen voltát is figyelembe véve- nem túlzottan jelentős. A védettség indoka elsősorban történeti értékével magyarázható. Valaha ezen a helyen állt a földesúr ítéletvégrehajtó helye. Egyesek szerint ez a fa nem azonos az eredetileg védetté nyilvánított fával. A fa és a mellette álló piéta helyi védett érték.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Feljáró-dűlői-erdő
Szinonima: Meggyesi-erdő

Jelzet: 21

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Ligeterdők
Pontos helyszín: A Táncsics Mihály utca folytatásában
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A holtág falu feletti kanyarulataiban (Feljáró- és Plébános-dűlő) kialakult ártéri-ligeterdő nagy része kőris-tölgy-ligeterdő jelleget mutat, szegélyein sűrű rekettyefüzesekkel. Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Lovaglópálya
Szinonima:

Jelzet: 22

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Erdő-gyep mozaik
Pontos helyszín: A Vámkerék u. és a Rózsa F. u. között
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A védett érték a novákpusztai közút mellett, Hédervár közvetlen közelében, a falutól alig párszáz méterre található. A terület trapézhoz hasonló, szabálytalan négyszög alakú. Jelenlegi művelési ága: legelő. A földrészlet két oldalán vadgesztenyefák kettős sora található, melyek alatt egykor galopp-pálya húzódott. A másik két oldalról a fákat sajnos kivágták. A terület zömét kitevő központi gyepes térségen a múltban lovasjátékokat űztek.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Vadaskerti-legelő
Szinonima: Vadaskert melletti legelő

Jelzet: 23

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsárrétek
Pontos helyszín: A falu D-i részén, a Vadaskerti-erdő alatt
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A 2000-es évek közepéig ez volt a falu marhalegelője, a tehenészeteket itt is felszámolták, mint a legtöbb szigetközi faluban, így a legelő is megszűnt legelő lenni. A Natura 2000 kijelöléssel megmenekült a beszántástól, így ma üde kaszálórétként fennmaradhatott.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Zsejkei-holtág
Szinonima: Zsejkei-csatorna

Jelzet: 24

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A falutól K-re és DK-re
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág a mentett oldali vízpótlás egyik főága, rajta keresztül jut pótolt víz az Alsó-Szigetközbe. Kiszélesedő részei még mutatják a jellegzetes szigetközi holtágak arculatát. Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Hidegkúti-holtág
Szinonima: Hidegkúti-ér

Jelzet: 25

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A falut kettészeli a Fő és az Árpád utcákon keresztül
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A Hidegkúti-holtág Vadaskerti-erdőben kanyargó szakasza országosan védett, a felsző szakasza, a Zsejkei-holtágig viszont nem. A falut kettészelő szakasza jelentős tájképi értéket jelent, csakúgy, mint a felsőbb, kőris-tölgy-ligeterdőben haladó része. Az előbbi szakasz nem védett, míg a felső rész Natura 2000 terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Hédervár-darnózseli-holtág
Szinonima:

Jelzet: 26

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A kastélyparkot kettészeli és az Ady utcával párhuzamosan folyik.
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág Darnózseliről érkezik és félkörben körülöleli a falut. Áthalad a kastélyparkon és a falu közepén egyesül a Hidegkúti-holtággal. Valaha ez bővízű Duna-ág volt, ami talán a várat is körülvette.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Bagicsi-lapos
Szinonima:

Jelzet: 27

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Mocsarak
Pontos helyszín: A Kossuth utca végén.
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani Duna-ág medre mára beszűkült, és annyira feltöltődött, hogy a szélein el is szántották. Sásos nádas társulások kísérik, helyenként cserjések szegélyezik
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Bányató
Szinonima: Kallói-tó

Jelzet: 28

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Állóvízhez kapcsolódó képződmény
Pontos helyszín: A kimlei országút mellett
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: A hajdani homok- ill. homokos-kavics- (sóder) bánya helyén visszamaradt tó partjai rendeződtek sarjú nyáras szegély alakult ki és megjelent a nádas is. Jelenleg drótkerítéssel bekerített terület.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése: Világháborús emléktáblák
Szinonima:

Jelzet: 29

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták): Emléktábla
Pontos helyszín: Ady Endre utca, Szent Mihály templom oldalán
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők: Az I. és II. világháború hédervári hősi halottaira emlékező márványtáblák a Szent Mihály templom oldalára vannak erősítve.
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010

 

 

 

 

 

 

Egyedi tájérték megnevezése:
Szinonima:

Jelzet:

Település neve: Hédervár
Főtípus:
Típus(ok):
Altípus(ok):
Fajta (fajták):
Pontos helyszín:
Helyrajzi szám:
Főbb jellemzők:
Kor/Keletkezés időpontja:
Állapot: Megfelelő
Veszélyeztetettség: Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés:
Tulajdonos:
Kezelő:
Nemzeti park igazgatóság: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Természetvédelmi hatóság: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Adatfelvevő: Horváth Gyula János
Adatfelvétel körülményei: Helyszíni bejárás
Egyéb adatforrás:
Adatfelvétel időpontja: 2010