
KISBAJCS EGYEDI TÁJÉRTÉKEI
|
térkép |
tájérték megnevezés |
koordináták |
adat |
fotó |
|
|
EOV-x |
EOV-y |
||||
|
1. Kultúrtörténeti értékek |
|||||
|
1 |
Rózsafüzér
királynéja templom |
547400 |
267787 |
||
|
2 |
Kisbajcsi temető |
547507 |
267172 |
||
|
3 |
Temetői kereszt |
547550 |
267140 |
||
|
4 |
Markos Sándor
emlékpark |
547408 |
267248 |
||
|
5 |
Községháza |
547580 |
267598 |
||
|
6 |
Mária szoborfülke a
bokrétafákkal |
547585 |
267563 |
||
|
7 |
Jókai utcai
képoszlop |
547275 |
267914 |
||
|
8 |
Kossuth utcai
parasztház |
547604 |
267878 |
||
|
9 |
Szőgyei temető |
549852 |
268657 |
||
|
10 |
Oross-féle kereszt |
549827 |
268646 |
||
|
2. Természeti értékek |
|||||
|
11 |
Gólyafészek
községháza |
547572 |
267580 |
||
|
12 |
Nagybajcsi-holtág |
547833 |
267885 |
||
|
13 |
Véneki-holtág |
549890 |
266471 |
||
|
14 |
Kisbajcsi-legelő |
548117 |
267915 |
||
|
15 |
Legelői-tó |
548288 |
267874 |
||
|
16 |
Vízmű-gyep |
550085 |
268041 |
||
|
17 |
Kenderáztató tó |
547610 |
267522 |
||
|
18 |
Gólyafészek Szőgye |
549501 |
268085 |
||
|
Védett területek |
|||||
|
n1 |
Csápolnak |
549062 |
268602 |
|
|
|
n2 |
Csápolnaki-holtág |
549212 |
268172 |
||
|
n3 |
Fűgát |
549596 |
267364 |
|
|
|
n4 |
Mosoni-Duna és
hullámtere |
549739 |
266015 |
|
|
|
n5 |
Öreg-Duna és
hullámtere |
549713 |
268513 |
|
|
|
n6 |
Szavai-holtág |
547528 |
268049 |
|
|
|
n7 |
Nádrét |
||||
Az egyedi tájérték megjelölése a továbbiakban --> ET
Kisbajcs a megye észak-keleti részén, Győrtől mintegy 2 km-re, észak-keleti irányban fekszik. Természet-földrajzilag a Szigetköz délkeleti szegletében helyezkedik el, ott, ahol a Mosoni-Duna és Öreg-Duna már közelítenek egymáshoz. A két folyó áradása nagyon sokszor gátat szabott, kárt okozott a földművelésnek, ezenkívül a magas belvízszinttel is szembe kellett nézni. A meglehetősen vizes, vízzárásos természeti környezet ugyanakkor sajátos tevékenységek (pl. zöldségtermesztés, állattenyésztés) helyi kialakulását tették lehetővé. A falu közlekedés-földrajzi helyzete Győr közelsége miatt kedvező. Kisbajcs Győrből a Nagybajcs felé vezető mellékútvonalon érhető el.
Kisbajcsot az írott források először 1252-ben említették Baych alakban. Az elnevezés a Baj melléknévből képződött, valószínűleg cs kicsinyítő képző hozzáadásával. Az 1357-ben keletkezett oklevél szerint a falu már a győri püspökség birtoka volt. A Bajcsi család 1458-ban a püspöki részen a kisbajcsiaknak birtokrészeket adott el. Alig egy évtized múltán, 1466-ban Kisbajcsot curialis nemesi községként említik, amelynek birtokosai egyházi nemesek, akik a győri püspöknek a fegyvertartási és vízhalászati jogért adót fizettek.
Ugyanebben az évben a kisbajcsi nemesek és a vámosiak között per folyt egy területről, s végül Hunyadi Mátyás a vámosiak javára döntött. A mohácsi csatavesztés idején a térség nagyon fontos szerepet játszott halászatilag. Ezt bizonyítja, hogy 1526-ban Nagybajcs, Kisbajcs, Bácsa és Szava helységek fegyverforgatói Oross János vezetésével a Duna átkelőit őrizték a töröktől. Az 1544-es összeírás Kisbajcsot egytelkes nemesek által lakott községként említette. Ezek a nemesek 1582-ben Győr vármegye rendeletére részt vettek a mérgesi őrhely építésében, amelynek célja a Tóköz védelme volt a török becsapásokkal szemben. Győr 1594-es ostromakor a keresztény seregek az ún. Táborhelyen, amely Kisbajcs határában található, ágyúsáncokat emeltek. A törökök másodszorra 1683-ban dúlták fel a falut, ekkor a lakosság a nehezen megközelíthető mocsaras vidéken keresett menedéket. A XVIII-XIX. század a viszonylagos gyors gazdasági fejlődés jegyében telt el.
Elsősorban a dunai malmok, de a halászat is jelentős kereseti lehetőséget biztosított. A falu lélekszáma is egyenletesen növekedett: 1866-ban már 267 katolikus magyar ember lakta. A XX. század első felében a község jelentősége nagymértékben növekedett. 1927-ben Kisbajcsot és Szőgyét közigazgatásilag egyesítették, így egy viszonylag nagyobb falu keletkezett a Szigetközben. 1929-ben már körjegyzőségi székhellyé vált, ennek ellenére még országos viszonylatban mindig csak kisközségként tekinthetjük (pl. 1938-ban 447 lakosa volt). A falu lakóinak 80 %-a a II. világháború előtt mezőgazdasági tevékenységet űzött, de a fellendülő győri hadiipar is egyre nagyobb vonzerőt gyakorolt a földnélküliek számára.
A háború után a többi helységhez hasonlóan itt is hozzáláttak a földosztáshoz, azonban más problémával is szembe kellett nézni: a Duna Gőzhajózási Társaság megszűnése miatt nagyon sokan állás nélkül maradtak. A falu villamosítása 1948-ban fejeződött be. A második világháború utáni időszak legfontosabb, de egyben legtragikusabb esztendeje a község számára 1954 volt. A nagy szigetközi árvíz Kisbajcsot is elérte, s a lakóházak 70 %-a elpusztult. Mai arculata is az árvíz után alakult ki, mivel a lakóházak többsége újjáépült. Ezért is nem találunk annyi hagyományos parasztházat, mint más településeken.
Kisbajcs lakóinak lélekszáma 2003-ban 751 fő, egyértelműen kisközségnek tekinthető. A falu korösszetétele elöregedő községekével mutat rokonságot. Győr közelsége és a csendes környezet azonban a fiatal népességre is vonzást gyakorol.
Az elmúlt években került kialakításra közel 50 új építési telek, melyeken ma már több családi ház elkészült, vagy folynak ma is az építkezések. A gyermekek elhelyezését egy 6 éve átadott szép és korszerű óvoda biztosítja, a falu iskolájában a helybelieken kívül a nagybajcsi, véneki és vámosszabadi 1-8 osztályos diákok is tanulnak. Kisbajcsnak korszerű körzeti orvosi rendelője van. A település infrastrukturális fejlődése a rendszerváltás után rendkívüli mértékben fejlődött, a vezetékes ivóvíz ellátás 1982-es kiépítése után előbb a telefonhálózat bővítésére került sor, majd 1994-ben Kisbajcson, 1996-ban pedig Szőgyén is megoldódott a szennyvízelvezetés.
A vezetéses gáz 1999-ben került kiépítésre mindkét községrészben. A lakosok teljes körű kiszolgálására kábeltévé működik, és 2006. decemberétől az ADSL rendszer bevezetésével megvalósult a szélessávú Internet elérhetőség is. A falu rendezvényei közül az október első vasárnapján tartott búcsú, valamint az évente rendezett falunap érdemel említést.
Kisbajcs csatolt és pusztult részeinek rövid története:
Szőgye alakulásának meséje él még, de egyre halványabban: A mai Háromág helyén nagyon régen volt egy kút. Aki arra járt, akár akart, akár nem, bele kellett néznie. Erre a kútból kiemelkedett egy titokzatos lény, aki a kíváncsit addig nem engedte el, amíg valamilyen értéket a kútba nem dobott. A titokzatos lény a kincsből palotát építtetett magának a Duna partján. Egyszer aztán hirtelen eltűnt. Az emberek sokáig nem mertek a palota közelébe menni. Az épület egyre romlott, végül összeomlott, helyén dombok keletkeztek. Már ebben az időben is gondot okozott a Duna áradása. Ezért az itt élők a dombokra építették házaikat. Így keletkezett a falu. Az emberek jól érezték magukat, halászattal foglalkoztak. Ekkor még a Csápolnoki-Duna is folyt. Emellett építették fel a vörösbarátok is kolostorukat. A mai temető helyén volt az épület, melynek picéjében rengeteg kincset rejtettek. Egy támadás a kolostort megsemmisítette. A pince még ma is áll, ezért döng a föld a temető körül.
Szőgye, Kisbajcs és Vének között az Öreg-Duna közelében helyezkedik el. Neve a czege szóból (cigle = vessző) származik. IV. Béla 1252-ben terre Zignet haga-t a túróczi prépostságnak adományozta, majd 1519-től a csornai prépostság birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult Szőgye, majd a 18. században újra felépült. A falu egyébként a 18. században Komárom megyéhez tartozott. A trianoni békeszerződés a falu határának nagyobb részét Csehszlovákiához csatolta, ezzel az amúgy is szegény falu élettere teljesen beszűkült. Mivel önmagukat képtelenek voltak fenntartani, ezért 1927-ben Kisbajcshoz csatlakoztak.
Ezzel a község csaknem 900 éves önállósága megszűnt. Az itteni építkezés alkalmazkodott az adott körülményekhez, a gyakori árvízveszély miatt itt patics-falat használtak. A válogatott karókra sövényt fontak fűzfaágból, s azt kívül-belül betapasztották sárral. A falu tipikus halmaz-település. Két részből állt: a nagyobbik rész közvetlenül a Duna partján, kicsi telkeken. Itt a házakhoz zöldségeskert, gyümölcsös nem tartozott. A másik rész a töltés két oldalán létesült, nevét is innen kapta: Töltés sor. Bár az 1899-es árvíz is érintette Szőgyét, az igazi pusztulást az 1954-es jelentette: ekkor a Duna jobb partján álló lakóházak kettő kivételével elpusztultak. A helyreállítást nem engedélyezték az eredeti telkeken. A kisbajcsi közlegelő Szőgye melletti részén jelöltek ki 250-300 négyszögöl nagyságú telkeket. A Duna mellett álló, ártérben maradt házakat végül a 2002 augusztusi áradás tette lakhatatlanná, köztük kettő, közel száz éves házat. Az áradás következtében 6 családot kellett kitelepíteni. Az Ő részükre önkormányzati segítséggel új házak épültek a mentett oldalon. A 2002. augusztusi áradást követően már nem épülhetett új lakóház az ártérbe, az ott lévő ingatlanokat is csupán üdülőként lehet használni. Iskolája 1938 óta volt Szőgyének, az 1971-es körzetesítésig.
Szavo vagy Zovn Kisbajcs és Bácsa között helyezkedett el, majd Kisbajcs határába olvadt. Lakói szintén egyházi nemesek voltak. Először 1231-ben olvashatunk róla Zoa név alatt, amikor a győri káptalan és M. mester közti perben maga II. András volt a döntőbíró. Egy 1318-as oklevél bizonyságot tesz róla, hogy Kálmán győri püspök a szávaiakat egyházi nemessé tette. 1642-ben a Szavay család birtokolta a helységet. Az 1683-as török hadjárat elpusztította a községet, azután már soha nem épült újjá.
(Forrás: www.kisbajcs.hu)
RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNÉJA TEMPLOM
|
Sorszám: |
01 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Rózsafüzér
királynéja templom |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti ET 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.3. Szakrális
építmény |
|
Fajta: |
Templom |
|
Pontos helyszín: |
Kisbajcs Kossuth
u. 16 |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 13 |
|
Főbb jellemzők: A község temploma 1958-ban az akkor
uralkodó stílusban épült a hívek adakozásából. azon a helyek ahol a régi
harangláb állt. Ebben az időben a község imaháza a jelenlegi óvoda helyén
volt. A templom helyén tölgyfa liget volt, és ezen
faanyag adta a templomi padokat, melyek jelenleg is betöltik funkciójukat. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
1959 |
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás, információs tábla elhelyezése |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2010 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés; Wikipedia;
www.kisbajcs.hu; |
KISBAJCSI TEMETŐ
|
Sorszám: |
02 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kisbajcsi
temető |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.4. Temetkezéssel
kapcsolatos ET |
|
Fajta: |
Temető |
|
Pontos helyszín: |
Kisbajcs 1301.
számú országút mellett |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 66 |
|
Főbb jellemzők: A régi sírok mellett, jellegzetesség a
modern ravatalozó, és egy csodálatos bokrétafa (vadgeszetenye)
a sírkert közepében. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás, információs tábla elhelyezése |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
TEMETŐI NAGYKERESZT
|
Sorszám: |
03 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kisbajcsi
temetői nagykereszt |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.3. Szakrális
építmény |
|
Fajta: |
Feszület |
|
Pontos helyszín: |
Kisbajcs 1301.
számú országút mellett |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 66 |
|
Főbb jellemzők: A régi sírok mellett, jellegzetesség a
modern ravatalozó, és egy csodálatos bokrétafa a sírkert közepében. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
MARKOS SÁNDOR EMLÉKPARK
|
Sorszám: |
04 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Markos
Sándor emlékpark |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.4. Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek 1.4.1.
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentős személlyel
kapcsolatos egyedi tájérték |
|
Fajta: |
Emlékpark |
|
Pontos helyszín: |
Kisbajcs 1301.
számú országút mellett |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 66 |
|
Főbb jellemzők: A településre vezető út mellett 375 m2
térkővel burkolt, 650 m2 zöldfelülettel, cserjékkel és díszfákkal rendelkező
parkban lévő hármas halmon kapott helyet a település címere, egy kopjafa és a
millenniumi kereszt, melynek megvilágítását két fényszóró biztosítja. A park
emléket állítva a falu egykori plébánosának Markos Sándor nevét viseli.
Az ünnepélyes átadás 2010. június 4-én volt. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Önkormányzat Kisbajcs |
|
Kezelő: |
Önkormányzat Kisbajcs |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés; www.szms.hu |
|
Sorszám: |
05 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kisbajcsi
községháza |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1. Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek 1.1.1. Mindennapi
élettel kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás |
|
Fajta: |
Kúria |
|
Pontos helyszín: |
Kossuth utca 1.
(Faluközpont) |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 110 |
|
Főbb jellemzők: Helyi védett érték. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Önkormányzat Kisbajcs |
|
Kezelő: |
Önkormányzat Kisbajcs |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés; www.szms.hu |
MÁRIA SZOBORFÜLKE A GESZTENYEFÁVAL
|
Sorszám: |
06 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Mária
szoborfülke a gesztenyefával |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.3. Kultikus,
szakrális építmény, alkotás, helyszín |
|
Fajta: |
Szentek szobra |
|
Pontos helyszín: |
Faluközpontban a főútvonal
mellet. A Győri és Kossuth utca kereszteződésénél. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 13 |
|
Főbb jellemzők: Két középkorú egymásba olvadó fehér
vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum)
alatt található egy oszlop vitrinjében a Szent Máriát ábrázoló festett
szobrocska. A tájérték a gesztenyefákkal együtt érték, virágzáskor különleges
látványosság. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás, közmű építmények elrejtése szükséges. |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
JÓKAI UTCAI KÉPOSZLOP
|
Sorszám: |
07 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Jókai
utcai képoszlop |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.3. Kultikus,
szakrális építmény, alkotás, helyszín |
|
Fajta: |
Szentek szobra |
|
Pontos helyszín: |
Jókai utca |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 151 |
|
Főbb jellemzők: Az utca szélén, álló oszlop üregében egy
festett feszület található. Előtte kőkerítés, és fiatal tujasor. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás, információs tábla elhelyezése. |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
KOSSUTH UTCAI PARASZTHÁZ
|
Sorszám: |
08 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kossuth
utcai parasztház |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1.
Településsel kapcsolatos egyedi
tájértékek 1.1.1. Mindennapi élettel
kapcsolatos építmény, állandó (művészeti) alkotás |
|
Fajta: |
Lakóépület |
|
Pontos helyszín: |
Kossuth utca 49, a
Szavai-holtágra néző oldala. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 123 |
|
Főbb jellemzők: Jó állapotú cseréptetős, tájjellegű
parasztház, paraszt-barokk stílusú homlokzattal. A házat eredeti lakók
lakják. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Nem szükséges |
|
Tulajdonos: |
Magántulajdon |
|
Kezelő: |
Magán |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
SZŐGYEI TEMETŐ
|
Sorszám: |
09 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Szőgyei temető |
|
Szinonima: |
Vöröskastély |
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.4. Temetkezéssel
kapcsolatos ET |
|
Fajta: |
Temető |
|
Pontos helyszín: |
Kisbajcs Kossuth
u. 16 |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 13 |
|
Főbb jellemzők: A község temploma 1958-ban az akkor
uralkodó stílusban épült a hívek adakozásából. azon a helyek ahol a régi
harangláb állt. Ebben az időben a község imaháza a jelenlegi óvoda helyén
volt. A templom helyén tölgyfa liget volt, és ezen
faanyag adta a templomi padokat, melyek jelenleg is betöltik funkciójukat. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
1959 |
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás, információs tábla elhelyezése |
|
Tulajdonos: |
Római Katolikus Egyház |
|
Kezelő: |
Római Katolikus Egyház |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2010 |
|
Adatforrás: |
Wikipedia; www.kisbajcs.hu |
OROSS-FÉLE KERESZT
|
Sorszám: |
10 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Oross-féle kereszt |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
1.
Kultúrtörténeti egyedi tájérték 1.1. Településsel
kapcsolatos ET 1.1.3. Szakrális
építmény |
|
Fajta: |
Feszület |
|
Pontos helyszín: |
Nagybajcsot
Vámosszabadival elválasztó dűlőút szélén, a Szavai-csatornán átívelő kishíd kisbajcsi oldalán. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs |
|
Főbb jellemzők: A feszület, egy bekerített gyümölcsösbe
beékelve, a dűlő út szélén áll. Kőlapokból épített talapzaton fakereszt áll,
melyen fémötvözetből készült, a megfeszített Krisztus. Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE.
A hátsó részen: Emeltette Oross Gábor és
családja. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Magántulajdon |
|
Kezelő: |
Magán |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
FEHÉRGÓLYA FÉSZEK A KÖZSÉGHÁZÁNÁL
|
Sorszám: |
11 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Fehérgólya
fészek a községházánál |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.3. Állatok tartózkodására szolgáló hely |
|
Fajta: |
Fészek |
|
Pontos helyszín: |
Győri út és
Kossuth utca sarka. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs |
|
Főbb jellemzők: A Fokozottan védett természeti érték:
fehér gólya (Ciconia ciconia)
fészke. A fészekben évek óta sikeres költés folyik. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Állami tulajdon |
|
Kezelő: |
EON |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
NAGYBAJCSI HOLTÁG
|
Sorszám: |
12 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Nagybajcsi
holtág |
|
Szinonima: |
Nagybajcsi-csatorna; Fákalji-lapos;
Öntési-lapos |
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.2. Élőhely |
|
Fajta: |
Mocsár |
|
Pontos helyszín: |
A falutól É-ra, a
Véneki országút keresztezi. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 035/1 alrésze; 037/3-4
alrésze; 038/1; 039/8b; 039/7a; 039/7b; 039/2;
039/3; 039/4; 039/5; 039/6; 045/7; 045/11; |
|
Főbb jellemzők: A Fokozottan védett természeti érték:
fehér gólya (Ciconia ciconia)
fészke. A fészekben évek óta sikeres költés folyik. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Kis mértékben veszélyeztetett |
|
Veszélyeztetettsége: |
Agrokemikáliák használatából adódó környezetterhelés, -szennyezés |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Állami tulajdon |
|
Kezelő: |
ÉDUKÖVIZIG |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
VÉNEKI HOLTÁG
|
Sorszám: |
13 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Véneki
holtág |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.2. Élőhely |
|
Fajta: |
Mocsár |
|
Pontos helyszín: |
A falutól DNY-ra, a Mosoni-Duna töltés mentett oldalán. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 084 |
|
Főbb jellemzők: A fakadó vizek elvezetésére szolgáló
csatorna, néhol természetes parti növénytársulással, néhol csak keskeny parti
nádassal. A mederben főleg legyökerező tündérrózsás hínártársulások és mocsári
növények a jellemzők. Tájképi értékén felül fontos ökológiai un. zöldfolyosó
szerepet is játszik: A véneki nedves réteket és a
Somos-erdőt köti össze a Szavai-holtággal, ahova torkollik. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Kis mértékben veszélyeztetett |
|
Veszélyeztetettsége: |
Agrokemikáliák használatából adódó környezetterhelés, -szennyezés |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Állami tulajdon |
|
Kezelő: |
ÉDUKÖVIZIG |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
KISBAJCSI LEGELŐ
|
Sorszám: |
14 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kisbajcsi
legelő |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.2. Élőhely |
|
Fajta: |
Mocsárrét |
|
Pontos helyszín: |
A falutól DNY-ra, a Mosoni-Duna töltés mentett oldalán. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs |
|
Főbb jellemzők: Jellegzetes szigetközi marhalegelő, amit
ma is legelőként hasznosítanak. Ezek a hajdan legközönségesebb tájelemek az
elmúlt évtizedben szinte eltűntek a Szigetközből, ezért is megőrzésre
érdemes. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Közepesen veszélyeztetett |
|
Veszélyeztetettsége: |
Gyepfeltörés |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Egyéb tulajdon |
|
Kezelő: |
Bácsai Agrár Rt. |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
LEGELŐI TÓ
|
Sorszám: |
15 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Legelői-tó |
|
Szinonima: |
Báger |
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.2. Élőhely |
|
Fajta: |
Mocsárrét |
|
Pontos helyszín: |
A falutól K-re, a
véneki országút mellett, a legelőn. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 040 |
|
Főbb jellemzők: Régi anyagnyerő helyen keletkezett,
fakadóvízzel telt tó. Déli partja természetes gyékényes, az északi part a
marhák delelő helye. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Nem veszélyeztetett |
|
Veszélyeztetettsége: |
|
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Egyéb tulajdon |
|
Kezelő: |
Bácsai Agrár Rt. |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
VÍZMŰ-GYEP
|
Sorszám: |
16 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Vízmű-gyep |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.2. Élőhely |
|
Fajta: |
Mocsárrét |
|
Pontos helyszín: |
falutól DNY-ra, a Mosoni-Duna, a Szavai-holtággal párhuzamosan. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 045/2, 10; 0120/10 |
|
Főbb jellemzők: Egy része nádas, más része rekettyefüzes
láp jellegű terület, fehérfűz ligeterdővel szegélyezve, öreg fűzfabotlókkal
tarkítva. Nyugati részén természetszerű fekete nyár ligeterdő. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Önkormányzati tulajdon |
|
Kezelő: |
Győr Megyei Jogú Város |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
KENDERÁZTATÓ TÓ
|
Sorszám: |
17 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Kenderáztató
tó |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.1.
Földtudományi egyedi tájértékek 2.1.4. Víztani egyedi tájérték |
|
Fajta: |
Állóvízhez kapcsolódó képződmény |
|
Pontos helyszín: |
A faluközpontban,
a községházával szemben. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs belterület |
|
Főbb jellemzők: Nagyon régen keletkezett tó. A partja
természetes növénytársulásokkal övezett. Valaha a falusiak itt áztatták be a
kendert. Tavak, ilyen elnevezéssel más községekben is fennmaradtak. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Megfelelő |
|
Veszélyeztetettsége: |
Nem veszélyeztetett |
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Egyéb tulajdon |
|
Kezelő: |
Egyéb |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |
FEHÉRGÓLYA FÉSZEK SZŐGYE
|
Sorszám: |
18 |
|
Előzmény: |
|
|
Megnevezés: |
Fehér
gólya fészek Szőgye |
|
Szinonima: |
|
|
Település neve: |
Kisbajcs |
|
Megye: |
Győr-Moson-Sopron
megye |
|
Típusa: |
2. Természeti egyedi tájértékek 2.2. Biológiai egyedi tájértékek 2.2.3. Állatok tartózkodására szolgáló hely |
|
Fajta: |
Fészek |
|
Pontos helyszín: |
Petőfi Sándor
utca sarka. |
|
Helyrajzi szám: |
Kisbajcs 040 |
|
Főbb jellemzők: Fokozottan védett természeti érték: fehér
gólya (Ciconia ciconia)
fészke. A fészekben évek óta sikeres költés folyik. |
|
|
|
|
|
Kor /Keletkezés időpontja: |
|
|
Állapot: |
Nem veszélyeztetett |
|
Veszélyeztetettsége: |
|
|
Szükséges intézkedés: |
Megóvás |
|
Tulajdonos: |
Magyar állam |
|
Kezelő: |
EON |
|
Nemzeti Park Igazgatóság: |
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság |
|
Természetvédelmi hatóság: |
Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség |
|
Adatfelvevő: |
Horváth Gyula János |
|
Adatfelvétel időpontja: |
2006-2012 |
|
Adatforrás: |
Helyszínelés |